Külföldi lap: "Orbán Moszkva közelségét keresi"
A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint a kitiltási botrányt "nem csak Budapesten" értelmezik az Amerikaiak üzenetként, amely arról szól, hogy "Orbán Oroszország-barát politikájának véget kell érnie".
A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint a kitiltási botrányt "nem csak Budapesten" értelmezik az Amerikaiak üzenetként, amely arról szól, hogy "Orbán Oroszország-barát politikájának véget kell érnie".
A volt lengyel miniszterelnök korábban fogadkozott, hogy "lesz még Budapest Varsóban", ám amióta az ukrajnai válság kapcsán Magyarország oroszbarát húrokat pengetett, Kaczynski már nem tekint Budapestre példaként.
Kelet-közép-európai államokról szóló írásában a német konzervatív lap szerzője azt írta: Orbán rendszere politikailag egy plebiszcitárius (népszavazáson alapuló) diktatúra vonásait mutatja", a gazdasági modellje viszont a kínai, orosz és török államkapitalizmusra emlékeztet. Nem úgy, mint Ororszországban, itt az oligarchák hajtják uralmuk alá a politikusokat – írta.
A magyar internetadóról és Orbán Viktor bejelentéséről cikkezett hétfőn több külföldi lap. A Spiegel Online szerint Orbán "visszavonulása" a népszerűtlen adó ügyében azonnal eredményre vezetett, hiszen a péntek esti budapesti tüntetésen már csak néhány ezren jelentek meg.
Brit és lengyel lapok is cikkeztek pénteken az internetadóról. A Guardian szerint a magyar középosztály megmutatta, hogy a nehéz politikai környezetben is képes a mozgósításra, az Economist pedig azt írta, a magyar miniszterelnök most "ráfutott egy sebességkorlátozó fekvőrendőrre". A Gazeta Wyborcza szerint "a magyarok alternatív megoldást keresnének a Fidesz helyébe", a Gosc Niedzielny viszont arról írt, hogy André Goodfriend keveri itt a dolgokat, és amikor Orbán a nemzetközi lobbi érdekeit sérti, "a külföldi központok által megszervezett obstrukcióra" kell készülnie.
Az amerikai lap idézi azokat az ellenzőket, akik szerint az internetadó nem puszta költségvetési bevételforrás, hanem Orbán Viktor újabb kísérlete hatalma további központosítására. Nem vagyunk kommunisták, a néppel együtt kormányzunk – mondta Orbán a Washington Post szerint.
Az osztrák, a német, a spanyol és a kínai fő hírügynökség is beszámolt a magyarországi önkormányzati választásokról. Az AP a Fidesz dominanciáját emelte ki beszámolójában.
A német hetilap szerint a biztosjelöltet "látványosan megbuktatták" Brüsszelben, mert felismerték, hogy Navracsics "nem az állam ártalmatlan szolgája" volt, hanem a magyar társadalmat "autoriter rezsimmé" változtató folyamat egyik szellemi atyja.
A bécsi Wiesenthal Intézet magyar vezetője írt a Die Pressébe a magyar demokrácia állapotáról, "liberális diktatúrát" is emlegetve. Szerinte a magyar elit korrupt, a nép közömbös, és 1989 vívmányait itt sosem becsülték igazán. Az ellenzék jövőkép nélküli, korlátolt és "morálisan züllött klikk" Rásky Béla szerint.
A brit hetilap a magyarországi vallásszabadság helyzetével foglalkozott csütörtöki cikkében. Mint írják, a magyar kormányt nem szentel elég figyelmet az egyházjogi törvényt elmarasztaló bírósági ítéleteknek. Bár a magyar vallástörvény miatt nem vernek senkit vasra, a vallásszabadság korlátozása így is veszélyes példát állít – írja az Economist.
Az osztrák lap felidézi a magyar kormányfő denevéres nyilatkozatát, és megállapította, hogy bár a kormány és a bankok között valóban keményebb lett a hangnem, legalább az emberek visszakapják mindazt, amit a pénzintézetek "tisztességtelenül" elvettek tőlük.
A La Libre Belgique felidézi, hogy Navracsics igazságügyi miniszter volt abban az időszakban, amikor Magyarországon az igazságszolgáltatás és a média terén a hatalomra szabott törvények sora született, leépítve a jogállamiságot. Egy néppárti politikus azonban megvédi a lapban a magyar EU-biztos-jelöltet.
A Hospodárské Noviny című cseh lap külpolitikai rovatvezetője szerint Magyarországon "a mércét egyértelműen az egy párt és egy ember kormánya határozza meg". Ismét putyinizmust emlegetnek Orbán Viktorral kapcsolatban.
A Páneurópai piknikről szóló megemlékezéseken ugyan eltúlozták Magyarország szerepét a vasfüggöny lehullásában, de legalább méltón megemlékeztek az eseményről - vélekedett az osztrák lap.
Orbán Viktor illiberális demokráciájáról kérdezett egy történészt a prágai Lidové Noviny című napilap. "Bár Orbán Viktor politikájában fellelhetők bizonyos autoriter vonások, Orbánisztánról vagy fasiszta rendszerről semmiképpen sem lehet beszélni" – mondta. A Die Presse szerint pedig "történelmi hazugság" Balog Zoltán kijelentése a roma holokausztról.
Ki gondolta volna - írja a brit lap -, hogy a vasfüggönyt végül néhány szendviccsel és hot doggal döntik le? Márpedig ez történt 1989. augusztus 19-én.
A magyar médiaszabadság utolsó bástyájaként emlegeti a német lap az RTL Klubot. A Handelsblatt szerint az RTL anyavállalata "a Deutsche Telekommal ellentétben nem adja fel az Orbán Viktor vezette jobboldali populista kormánnyal folytatott küzdelmet a médiaszabadságért".
A dolgok felgyorsulnak Magyarországon, és senkinek nincs hatalma ahhoz, hogy megfékezze az ország erős emberének ambícióit – jósol a La Libre Belgique. A német közszolgálati ZDF hírportálján azt írják, Magyarország gondtalanul rohan az orosz medve karjaiba. Egy lengyel politiológus eközben egyformán liberálisnak és szocialistának nevezi Orbán Viktort.
A Népszabadság párhuzamát átvéve az olasz diktátorhoz hasonlította a miniszterelnököt az amerikai hetilap. Orbán Viktor, aki a liberalizmus hibájának tartja a gazdaság gyengeségét, az orosz, a török és a kínai politikai modellt élteti – írták a tusnádfürdői beszédről szóló beszámolóban.
A gazdasági hírügynökség is beszámolt Orbán Viktor "illiberális demokráciájáról". A megszólaltatott elemző szerint a magyar miniszterelnök a lehető legrosszabb pillanatban hozta fel jó példának Oroszországot és Törökországot tusnádfürdői beszédében.